NTP-ATP-19-0025, "Csak játszunk és mesélünk" - GORSISK

Tartalomhoz ugrás

Mesék gyerekeknek gyerekektől
 
 
           Iskolánk mindig élen járt abban, hogy azonnal reagál a változásokra, új kihívásokra. Elsők között voltunk, akik bevezettük a kompetencia alapú oktatást, a környezeti változásokra reagálva ökoiskolává váltunk. Mikor megnőtt a sajátos nevelési igényű tanulóink száma, jó gyakorlatokkal kerestünk megoldásokat, hogy minél jobban segítsük integrációjukat, fejlődésüket. A halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyerekek számának növekedése újabb feladatok elé állította intézményünket. Az IPR program és a Hit, Humánum, Haladás elnevezésű pályázatunkkal nagy mértékben csökkentettük a hátrányos helyzetű tanulóink lemaradását. Példaértékű a lemorzsolódás csökkentésére született programunk is.
 
   2019 januárjában részt vettem egy tanfolyamon, melynek témája a tehetségazonosítás és a tehetségígéretek kapcsán felmerülő intézményi feladatok kooordinálása. A tanfolyamon szembesültem azzal, hogy milyen sok tehetségfejlesztő programmal rendelkezünk, és jó lenne pályázatok segítségével fejleszteni ezeket a lehetőségeket. Szerencsére ezt nem csak én gondoltam így, hanem az intézmény vezetője, kovács Gáborné is. Azonnal belevágtunk abba az akkreditációs folyamatba, melynek eredményeként iskolánk tehetségponttá vált. Regisztrált tehetségpontként már lehetőségünk nyílt tehetségfejlesztéshez kapcsolódó pályázatokon részt venni. Szeptemberben találtunk is a Nemzeti Tehetségprogram pályázatai között az iskolánk profiljába illőt és kezdődhetett a tervezőmunka, majd a támogatás elnyerése után a megvalósítás.
 
A már meglévő hagyományokra építve terveztük a programot.  Iskolánkban kb. 30 éves hagyomány a drámapedagógiai projektnap. Ezen a napon az alsó tagozatos tanulóink egy-egy mese bemutatásával mutathatják meg tehetségüket. Mindig nagy sikere van a tanító nénik által dramatizált, majd a gyerekek által színpadra vitt meséknek. A mesekönyv elkészítéséhez az ötletet a magyarórák keretén belül megvalósított projekt adta (már három mesekönyv készült az évek során, a tanórai feladatokhoz kapcsolódóan), mely során kiderült, hogy milyen sok tanuló mutat tehetséget a meseírás területén. Természetesen egy mesekönyv nem jelenhet meg illusztrációk nélkül, ezért a vizuális kultúrát is a programhoz csatoltuk. Így egy komplex programot hoztunk létre.
 
A program három részből áll: meseírás, a mesék illusztrálása, egy mese dramatizálása és bemutatása. A programban 6. és 7. osztályos tanulók vettek részt, összesen 20 tanuló. Meseírók: Horváth Ágnes, Jónás Laura, Kiss Abigél, Nagy Gergő, Rózsa Hajnalka, Trenka Emma, Veszelovszki Villő; az illusztrációkat készítették: Boza Emese, Csákvári Dorka, Hermann Dorina, Horváth Ágnes, Jónás Laura, Kiss Abigél, Mészáros-Szalay Martina, Varga Nelli; drámaszakkörösök: Csörgő Endre, Horváth Panka, Kalló Máté, Kasos Luca, Kiss Abigél, Kiss Orsolya, Kovács Laura, Rada Jázmin, Szép Attila Marcell, Trenka Emma. Az eredeti tervek szerint iskolánk hagyományos programjának keretén belül, a Gorsium-héten, rendeztük volna meg a projekt lezárását. Egy mesemondó délutánt, hol iskolánk tanulói, a szülők és a táci óvódába járó gyerekek megismerhetik a meséket, oly módon, hogy a meseírók felolvassák őket. Ezt a délutánt az illusztrációkból készített kiállítás egészítette ki, illetve a színdarab, mely a gyerekek által írt meséből készült. A Covid 19 sajnos átírta ezt a programot. A tavaszi programból karácsonyi meglepetés lett. A közös projektnap helyett az osztályok külön-külön hallgathattak meg egy-egy mesét a mesekönyvből, és tekinthették meg az illusztrációkból készített kiállítást. A színdarabot sajnos nem tudtuk előadni, abban bízunk, hogy az eredeti tervek szerint- csak egy év csúszással- a Gorsium-héten előadhatjuk.
 
A program első eleme a meseírás volt. Gyurisics Mária, szintén magyar szakos kolléganőm vállalta magára ezt a feladatot. Szakköri foglalkozások keretében támogatta a gyerekek tehetségének kibontakozását, segítette kreativitásuk kiteljesedését. Az ő irányításával született meg a mesekönyvben szereplő 11 mese. A mesék között találunk népmesei hagyományokra épülő írásokat, illetve a gyerekek egyéni látásmódját tükröző alkotásokat is. A mesekönyv címét is a gyerekek találták ki. Kolléganőm feladata volt a „mesedélelőtt” megszervezése és lebonyolítása, valamint a gyerekek felkészítése a mesék bemutatására.
 
A meseírással párhuzamosan elindult a már elkészült mesék illusztrálása. Jánosáné Horváth Gyöngyi rajztanár irányításával születtek meg a mesékhez kapcsolódó színes alkotások. A szakköri foglalkozások során elkészült művek közül válogatta ki a mesekönyvbe kerülő legjobb rajzokat. Az általa összeállított kiállítás teljessé tette a programot.
 
Az eredeti terv szerint a gyerekek által írt mesék közül kiválasztunk egyet, melyet a drámacsoport tagjaival dramatizálunk, majd színpadra állítunk. Ez a terv megváltozott, mivel a „drámás” gyerekek szerettek volna saját mesét írni, és azt előadni. Örültem ennek az ötletnek, és természetesen támogattam. Annyira belelendültek a munkába, hogy végül két mese is született. Ezek is belekerültek a mesekönyvbe. Eltűnt szülők nyomában címet kapta az az általuk írt mese, melyet előadunk. A közös dramatizálás után megszületett a színes, fordulatokkal teli forgatókönyv. A szereposztás sem okozott problémát, mivel a gyerekek úgy alakították a mesét, hogy mindenki a saját elképzelésének megfelelő karaktert írta a történetbe. A dramatizálást azonban félbeszakította a digitális tanrend bevezetése. Az eredetileg tavaszra, iskolánk hetére tervezett előadást el kellett halasztanunk. Szeptemberben újult erővel vágtak bele a munkába a gyerekek. Már a színpadi próbák folytak, mikor a szereplőink közül többen karanténba kerültek. Így sajnos a karácsonyra tervezett előadás elmaradt. A díszletek és jelmezek készen állnak, a gyerekek újabb és újabb ötletekkel állnak elő, megkönnyítve ezzel rendezői munkámat. Remélem, hamarosan a megvalósult előadásról is beszámolhatok.
 
A mesekönyv elkészült a székesfehérvári Kék Elefánt Nyomda Kft. munkatársainak köszönhetően, akik sokat segítettek abban, hogy a könyv karácsonykor a gyerekek kezébe kerülhetett.
 
Iskolánk tanulói örömmel hallgatták a gyerekek által írt és előadott meséket. Nagyon lelkesen fogadták az ajándékba kapott mesekönyveket. Sajnos, a szülőket és az óvodásokat a biztonsági előírások miatt nem tudtuk fogadni ezen a napon, de remélem, hozzánk hasonlóan ők is büszkék iskolánk tanulóira.
 
 
Suskáné Sztik Szilvia
 
magyar nyelv és irodalom tanár
A pályázatban elkészült mesekönyvből ajándékoztunk a Táci Százszorszép Óvodának is, melyet nagy örömmel fogadtak a gyerkek is és az óvónénik is.
A mesekönyben megjelent rajzokból a kiállítást is megtekinthették az óvodások.
Vissza a tartalomhoz