Határtalanul 2022. - GORSISK

A programban résztvevő gyerekcsapat a Covid nagy vesztese. Felsősökként még egyetlen osztálykiránduláson sem vehettek részt a veszélyhelyzeti intézkedések miatt. Nem meglepő tehát, hogy óriási lelkesedéssel készülődtek az utazásra. Nagy örömünkre, egy tanuló kivételével, aki betegsége miatt nem tudott eljönni. Valamennyien részt tudtak venni az utazáson. Az Euro árfolyamának elszabadulása miatt nehezen találtunk szállást, az étkezés is igen megdrágult, de szerencsére a költségek átcsoportosításával és a szülők által nyújtott támogatás beépítésével sikerült a programokat maradéktalanul megvalósítani. A helyszínen kapott ötletek és segítőkész információk alapján a belépőknél sikerült sokat spórolni, mint pl. a felvonó ára 25 Euró helyett 11 Euró/ fő lett az általunk bemutatott, kedvezményre jogosító iratoknak köszönhetően.

Reggel 7 órakor indultunk Tácról az útiokmányok ellenőrzése után első állomásunkra, Komáromba (Komárno). Az erőd megtekintése után a belvárosba indultunk, ahol az Európa-falu épületeiről próbáltuk kitalálni, vajon melyik országot jelképezheti. rövid városnézés után a főtéren meghallgattuk a Klapka-indulót játszó órajátékot, megvártuk amíg visszamegy őrhelyére a huszár és egy fagyit elnyalogatva visszasétáltunk a buszhoz. Következő úticélunk Dunaszerdahely volt. A belvárosi séta után megkerestük a Vámbéry Ármin Iskolát, készítettünk egy közös fotót, majd a DAC stadionhoz mentünk, ahová –némi könyörgés után- nagy örömünkre beengedtek bennünket. Óriási élmény volt a csodaszép arénába belépni, még az edzésbe is kicsit bepillanthattunk. Természetesen nem maradhatott el a hely „Himnuszának”, a Nélküled-nek az eléneklése sem. A buszra visszaszállva utolsó állomásunk, Pozsony felé vettük az irányt. A városközpontban megállva, városnézésre indultunk, aminek a megkoronázását jelentette a koronázó templomban tett látogatás. Az egykori főváros történelmi belvárosának bebarangolása óriási élmény volt, amiben kellemesen elfáradtunk és jól esett a szállásunkon megpihenni, melynek kellemes, parkosított udvarán sokáig beszélgettünk. Első éjszaka –természetesen- nehezen ment az elalvás, de a fáradtság legyűrt bennünket.

Ezt a napot még mindig részben Pozsonyban töltöttük, hiszen felkerestük a várat, bejártuk minden zeg-zugát, megnéztük a szlovák parlament épületét, majd elbuszoztunk Dévénybe, hogy megmásszuk az egykor büszke vár romjait. A vár ormáról csodás kilátás tárult elénk: a Morava itt ömlik a Dunába. Közelebbről is megnéztük ezt a szép természeti jelenséget, hiszen pont ennél az összefolyásnál telepedtünk le a parton és fogyasztottuk el az ebédünket. A szép kirándulást követően Nagyszombatba mentünk, ahol a következő szálláshelyünk volt és nem csalódtunk, amikor városnéző útra indultunk, mert a történelmi belváros igazi gyöngyszem. Itt kaptak a gyerekek egy kis szabad programot is, hogy mindenki megnézhesse alaposabban is, ami neki tetszik. A vacsoránkat, ami nagyon finom volt, a főtéren lévő Pizzériában fogyasztottuk el.

Nagy izgalommal indultunk neki a 3. napnak, hiszen mindnyájan vártuk már, hogy megpillanthassuk a Magas Tátra hófödte hegyeit. Egy útlezárás elterelt bennünket a tervezett útról, de ennek köszönhetően jutottunk el Besztercebányára, ami szintén óriási élmény volt. Ottlétünket finom fagyival pecsételtük meg, majd folytattuk utunkat a Tátra felé. Már messziről láttuk a hegyeket, melyek végre elérhető közelségbe értek, de sajnos a csúcsra már nem tudtunk felmenni, mert a felvonó bezárt. Vonatra szálltunk és a környékbeli kirándulóhelyek egyikéhez, a Csorba- tóhoz indultunk. sajnos egy félreértés miatt rossz irányba szálltunk és egy másik kirándulóhelyre jutottunk, de a látvány kárpótolt minket.

Ma már nem tévedhettünk, hiszen a szálláshelyünk a lanovka-állomás mellett volt. Szomorkás időben, szemerkélő eső kíséretében indultunk fel 4-személyes kabinjainkban, tele izgalommal a Lomnici csúcs felé. Az első állomáson átszálltunk a 10 fős kabinokba és felmentünk a Kőpataki tóhoz. Már maga az utazás csodás élmény volt, de a fenti hógolyózás mindent vitt. A melegedő büféjében jól esett a forró csoki, csakúgy mint a játék a mókás fajátékokból épített játszótéren. A finom ebéd elfogyasztása után búcsút vettünk a magas hegyektől és Kassa felé vettük az útirányt. Kassa nyüzsgő, történelmi belvárosa, melyből szinte kimagaslik a Szent Erzsébet Dóm, igazi kulturális élmény. A templomba lépve szerencsénk volt, mert éppen egy másik Határtalanul-csoport hetedikesei is velünk együtt érkeztek és közösen hallgathattuk meg az idegenvezető szavait a templom és Kassa történetéről. A legnagyszerűbb pillanat kétségtelenül az volt, amikor az altemplomba léphettünk és megpillanthattuk II. Rákóczi Ferenc szarkofágját. A hely elvarázsolt bennünket és óriási áhítattal szavaltuk el a verseket, melyekkel készültünk, hogy a Nemzeti összetartozás napjához közeledve, nagy magyarokra emlékezzünk és megkoszorúztuk a fejedelem sírját. A megható hazafias élményt a dómból kilépve egy csodálatos zenei élmény követte, ugyanis az épület melletti parkban a szökőkút vízsugara a zene hangjaira emelkedett a magasba, illetve süllyedt a mélybe. Igazán felemelő élmény volt, csakúgy, mint a belvárosban tett séta. Kassáról a magyar határ felé vettük útunkat, mert utolsó szálláshelyünk Magyarországon, Telkibányán volt. Nem is sejtettük, hogy itt is ilyen szép természeti környezet fogad majd bennünket. Az erdő mélyén, a fák lombjai között megbúvó szálláshelyünk kellemes pihenést biztosított számunkra az utolsó éjszakára.

Az utolsó napnak nagy izgalommal vágtunk neki, hiszen már csak néhány órányira voltunk az otthonunktól. De még ezen a napon szép élmények vártak ránk. A Betléri kastélyt kár lett volna kihagyni a látnivalók sorából. Kedves idegenvezetőnktől sok érdekes információt tudhattunk meg az Andrássyakról, közülük is a legismertebbről, gróf Andrássy Gyuláról. A kastélyhoz tartozó park akár több napos programot is kínált olyan sok volt a látnivaló. Nekünk azonban már tovább kel